Arról már volt szó, hogy körültekintő, felelős magatartás szükséges a hitelfelvételhez, ennek egyik fontos eleme a családi költségvetés pontos megtervezése. Ebből derül ki ugyanis, hogy képes lesz-e rendesen fizetni a hitelt a leendő lakáshiteles.  Sokan feleslegesnek gondolják ezt, mondván, „úgyis tudom, mennyi pénzem van”, de a valóság sokszor mást mutat.

Először is ki kell kalkulálni, mekkora a leendő hiteles és családjának az összes havi bevétele: a fizetések összege, esetleges támogatások (például családi pótlék), valamint az év során mekkora lesz a biztosan beérkező további pénzek összege. Ezután jön az érzékenyebb pont, a kiadások összesítése. Érdemes a havonta stabil kiadást jelentő elemekkel kezdeni, például a meglévő hitelek törlesztése, rezsiköltség, ha van autó, akkor annak a biztosítása stb. Majd jöhetnek a változó költségek, mennyit költünk élelmiszerre, szórakozásra, utazásra stb.

A családi költségvetés matekja egyszerű, a számvetés után a bevételek és a kiadások összege a kulcs. Ha ez negatív, akkor valamelyik teherrel csúszásban van a leendő hiteles, ezért szóba sem jöhet a lakáshitel felvétele.

Először pluszba kell vinni a büdzsét, azaz át kell tekinteni, hol lehet faragni a kiadásokon. A másik megoldás, hogy a bevételeket növeljük pluszmunkával.  Fontos, hogy a lakáshitelhez nem elég rövid távon néhány ezer forinttal pluszba vinni a családi költségvetést. Hosszú távon kell gondolkodni, tartalék képzésével szabad csak belevágni, hogy az esetleges problémák esetén se kerüljön veszélybe a törlesztés, ezen keresztül pedig a hitel mögött fedezetül álló lakás.