Amit a részvényekről tudni érdemes
Mottó: „Könnyű bölcsnek lenni utólag fiacskám, de előre kell élni.”
Vajon milyen lehet Bill Gates üzlettársának lenni? Esetleg olyan magyar cégekben üzletrészt szerezni, mint a Mol vagy az OTP? Egyre többen tehetik fel maguknak komolyan ezeket a kérdéseket, hiszen a megvalósításhoz nem kell más, mint megvásárolni az adott cég részvényeit a tőzsdén.
De mi is az a részvény? A részvény egy olyan értékpapír, amely tulajdonjogot testesít meg abban a cégben, amely magát a részvényt kibocsátotta. Ez azt jelenti, hogy a tulajdonos minden egyes részvénnyel egységnyi részt birtokol az adott vállalatból. Így a legkisebb befektetéssel rendelkezőknek is lehet érdekeltségük a legnagyobb tőzsdei cégekben. Mivel a legnagyobb cégek sok tíz- vagy százmillió részvényt bocsátottak ki, így egyetlen „papírral” értelemszerűen a vállalatnak csak nagyon kis részét birtokolhatjuk, szóval komoly beleszólásunk aligha lehet a társaság irányításába.
De részvényesként jogunk van például az adott vállalat közgyűlésein részt venni, ami egy olyan rendszeresen összehívott találkozó, ahol a tulajdonosok megvitatják a jövőbeni terveket, feloszthatják a megtermelt profitot vagy döntenek személyi kérdésekről. A közgyűlésen a legkisebb részvényes is szavazhat a legfontosabb döntések ügyében.
A részvények ára napról napra változik a kilátások hol rosszabbra, hol jobbra fordulásával. A mostani időszakot nem igazán nevezhetjük a tőzsdék fénykorának, de az alapszabály ma is érvényes: ha a befektető jókor vásárol és jókor ad el, profitot érhet el. De vigyázat, mindez fordítva is elsülhet, s veszteséget is szenvedhetünk, ha árfolyamcsökkenést realizálunk és a részvényeket rosszkor adjuk el.
Részvényesként jogosultak vagyunk az osztalékra is. Ez az a hozam, amit a tulajdonosok a közgyűlésen határoznak meg és a megtermelt (adózás utáni) profitból a részvényszám arányában felosztanak. Így ha egy cég jól teljesít, több módon is hozamot hozhat a befektetőnek: az osztalék révén a részvényes eseti jövedelmet kaphat, míg a részvények áremelkedése során – ha eladja őket - árfolyamnyereségre tehet szert.
A tőzsdén részvényeket vásárolni egyébként ma már egyáltalán nem ördöngösség. Csak egy brókert kell megbízni, aki néhány tized százalékos jutalékért megvásárolja a Budapesti Értéktőzsdén vagy akár a világ bármely tőzsdéjén a kért papírokat. Sőt, a legtöbb szolgáltató internetes felületet is biztosít az ügyfélnek, ahol maga is megvásárolhatja a kiszemelt papírokat. Ehhez csak egy számítógép és internetkapcsolat kell, valamint egy értékpapírszámla. Ezt követően a „tőzsdecápa” csatlakozhat a tőzsde rendszeréhez és figyelheti, hogyan alakulnak az árak, majd amikor elérkezettnek látja az időt, néhány gombnyomással azonnal vásárolhat.
Persze bármilyen ügyesen bánik is valaki a számítógéppel és a programmal, nem árt, ha az első próbálkozásoknál egy bróker segítségét kérjük. Az alkusz ugyanis segíthet átlátni, mely értékpapírok milyen kockázatokkal járhatnak, illetve milyen nyereséggel vagy hozammal kecsegtethetnek.