Mire érdemes figyelni a bankkártyánkkal kapcsolatban?
Jobb helyen van-e a pénz bankkártyán, mint a pénztárcában? Sokakat biztosan nem hagy nyugodni a kérdés, hiszen amint megérkezik a fizetés vagy ösztöndíj, rohannak egy összegben felvenni a pénzt.
Azt kevesen vonják kétségbe, hogy a bankkártya egy biztonságosabb megoldás a pénztárcánál, hiszen ha van kártyánk, nem kell nagyobb összegű készpénz magunknál tartani. Hasznos lehet a kis műanyag lap azért is, mert ha netalántán elveszítjük tárcánkat, vagy esetleg megszabadítanak minket tőle, akkor kisebb kár ér minket, mintha esetleg sok pénz lett volna nálunk. Éppen ezért érdemes a kártyát inkább vásárlásra és kevésbé nagyobb összegű készpénzfelvételre használni. Főleg igaz ez akkor, ha néhány szabályt betartunk. Érdemes arra ügyelni, hogy amint megkapjuk a kártyát, írjuk alá. Az aláírás nélkül a boltosok nem fogadhatják el, ugyanis az aláírást is ellenőrzik a vásárlás során. Ha netán a kártyát ellopnák, és az nincs aláírva, a tolvaj saját kezével kanyaríthatná alá a nevünket, és így már nem fog eltérni a kártyán lévő szignó és a pénztárnál a blokkra kerülő aláírás.
Fontos az is, hogy kártyánkat soha ne hagyjuk őrizetlenül, és ne felejtsük a pulton a vásárlást követő pakolásban. Ez talán megmosolyogtató tanácsnak tűnik, de gyakori, hogy a hanyag tulajdonosok így veszítik el kártyáikat. Sőt, miután egy készpénzfelvétel során a pénzhez hozzájutottunk, úgy a tranzakcióról szóló bizonylatot se hagyjuk a helyszínen, ez ugyanis nagyon sok információt – például számlaegyenleget – tartalmaz. S ha már a lopásnál tartunk, a bankautomatából kivett pénzt se egyből a gép előtt kezdjük számolni, hiszen a kártya, vagy a bizonylat elpakolása közben bárkit könnyebben meglephet egy fürge tolvaj.
A kártya használatához a négyjegyű PIN-kód ismerete elengedhetetlen, ami megnehezíti a tolvajok dolgát, de csak akkor, ha a plasztiklap gazdája eléggé körültekintő. Nagyon fontos, hogy ezt a kódot senkinek nem vagyunk kötelesek megmondani, a banknak sem, de még egy rendőrnek sem. Ne dőljünk be olyan e-maileknek, amelyben bárki a számlavezető bankunk nevében kéri a PIN-kódot, a kártyaszámot vagy banki jelszavainkat a legkülönfélébb okokra hivatkozva. Ezen kívül a négyjegyű számkombinációt is megfelelően válasszuk meg. Lehetőleg kerüljük azt, hogy a születési évünket, irányítószámot, vagy a kártya utolsó négy számjegyét választjuk, ezek ugyanis egy tanácstalan tolvaj számára azok a lehetőségek, amelyeket egyből kipróbál. A kódot ne írjuk be a telefonunkba se, illetve semmiképpen ne jegyezzük fel oda, ahonnan a kártyával együtt lophatják el.
Érdemes arra is figyelni, hogy a PIN-kódot pénzfelvételkor úgy üssük be a bankautomatába, hogy senki és „semmi” ne lássa. Utóbbi esetre példa lehet, hogy a tolvajok egy kis kamerát helyeznek a gépre. Ez pedig nem az arcunkat figyeli, hanem a kezünket, pontosabban azt a billentyűzetet, ahol a kódot beütjük. Vigyázzunk arra is, hogy a vásárláskor se láthassa más, hogy milyen számot gépelünk a terminálba. Ezt különösen külföldön tartsuk észbe, hiszen a gyanútlan turisták egy idegen országban védtelenebbek, s ott a tolvajok is nagyobb előszeretettel utaznak rájuk.
Ha azonban mégis megtörténik a baj, legokosabb azonnal cselekednünk. Amint észleltük, hogy a kártyának nyoma veszett, azonnal tiltsuk le. Ezt bankunk ügyfélszolgálati telefonszámán tehetjük meg, amelyet ha nem ismerünk, a tudakozó azonnal megmondja. Nem árt egyébként költési, vagy pénzfelvételi limiteket meghatározni, vagyis kikötni azt, hogy mennyi az a maximum összeg, amit egy nap megmozgathatunk a kártyával. A limitek megadásával a kártya ellopása esetén minimalizálhatjuk az esetleges veszteségeinket. Emellett érdemes megfontolni a kártyahasználatról és az aktuális egyenlegről SMS-t küldő banki szolgáltatások igénybe vételét is. Ezzel a megoldással minden tranzakcióról egyidejűleg értesítést is kaphatunk, vagyis arról is, ha netán valaki tudtunkon kívül használja a kártyánkat, még akkor is, ha a próbálkozása sikertelen volt.
A fenti pár egyszerű tanács betartásával pénzünk biztonságban van a kártyánkon!
