Kellemes kihívás azon morfondírozni, hogy megtakarított pénzükkel mit kezdjünk. Vehetünk persze nagy hirtelen 2-3 plazmatévét, de érdemes elgondolkodni a bankbetéten is. Ha a legnagyobb biztonságban akarjuk tudni a pénzt, nem butaság egy bankot választani. Nem mindegy persze, mennyit fial a megtakarításunk, amíg a bankszámlánkon pihen.
Legtöbben bankbetét formájában takarítanak meg, ami forintban vagy devizában felhalmozott, bankszámlán tartott pénz. Erre az összegre gazdájának a futamidő alatt általában nincs szüksége, azt legtöbbször azért teszi félre, hogy egyszer nagyobb kiadást fedezzen belőle, vagy szűkösebb időre tartalékolja. Szerencsés esetben akár évekig nem kell a pénzhez nyúlni, így amikor szükség van rá, – a futamidő lejárta után – akár jóval nagyobb összeget is kézhez kaphatunk kifizetéskor.
A betét lehet látra szóló, illetve lekötött. A látra szóló betét a folyószámlán, lekötés nélkül tartott pénz, s mivel bármikor, akár bankautomatán keresztül is hozzájuthatunk, a kamata alacsonyabb. A látra szóló betétek kamatozása lehet „sávos” vagy „lépcsős”. Sávos kamatozás esetén a megadott kamatlábak csak az adott összeghatársávokban lévő egyenlegekre vonatkoznak, szemben a lépcsős kamatozással, ami azt jelenti, hogy ha a bankszámla egyenlege meghaladja az adott összeghatárt, akkor a bankszámla teljes egyenlege után a magasabb kamatot kapjuk.
Ha a pénzünket lekötjük, magasabb kamatot kapunk, de ehhez vállalnunk kell, hogy bizonyos ideig nem nyúlunk az összeghez. A lekötött betétek kamata magasabb, de ha a futamidő lejárta előtt „feltörjük” a betétet, akkor nem, vagy csak nagyon kevés kamatot kapunk. A bankbetétek széles palettáján megtaláljuk az ún. sávos lekötött betétet is, amely biztosítja, hogy a betét lejárata előtti felbontás esetén is elfogadható kamatot kapjunk.
A futamidők a betétek esetén meglehetősen széles skálás mozognak: akár 20 napra is le lehet kötni a pénzt, bár ekkor éves szinten természetesen kevesebb kamatot kapunk, mint egy egyéves lekötésnél. Fontos, hogy a bankok minden esetben éves kamatot hirdetnek meg, így ha valaki egy évnél rövidebb időre szeretné a pénzét lekötni, számítania kell arra, hogy az éves kamatnak csak a lekötött időre arányos részét fogja kézhez kapni. A különböző bankok ajánlatainak összehasonlításában az EBKM (egységesített betéti kamatlábmutató) segíthet, ez a szám ugyanis megmutatja, hogy a betét a jelenlegi konstrukcióban éves szinten mennyit fial. Kiemelkedően magas betéti kamat esetén a bankok gyakran feltételeket írnak elő, például aktív bankszámlahasználatot vagy friss pénz lekötését.
A banki forint kamatok alakulását nagyban befolyásolja a jegybanki alapkamat, ami most ismét emelkedő tendenciát mutat. Ilyenkor nem érdemes hosszú időre lekötni a pénzt, hiszen időközben tovább emelkedhet az alapkamat, ami rendszerint a bankbetétek kamatait is felfelé löki. Léteznek persze olyan banki ajánlatok is, amelyek például a jegybanki alapkamathoz kötik a betétek hozamait is. Ezekkel a lehetőségekkel akkor sem veszítünk, ha esetleg a lekötésünk ideje alatt emelkedik az alapkamat.
Fontos kérdés a biztonság is, hiszen sokan attól tarthatnak, hogy vagyonuk nincs akkora biztonságban a bankban, mint ahogy azt a pénzintézetek állítják. Hiszen mi van csőd esetén? Nos, ekkor sem vész el a megtakarítás. Az Országos Betétbiztosítási Alap 50 ezer euróig (árfolyamtól függően 13-14 millió forint) kártalanítja a betéteseket. Sőt, ezen összeg felett az állam vállal garanciát a hazai bankokban elhelyezett betétekért.
