Ahogy a korábbi bejegyzésekből kiderül, a lakáshitel futamideje alatt előre nem látott problémák miatt nehéz helyzetbe kerülhet a lakáshiteles, ebben az esetben tartalékaiból, családi segítséggel, esetleg pluszmunkával kell megoldania a hitel finanszírozását. Nem volt szó azonban a kedvezőbb esetről, ha előre nem várt pénz folyik be a családi kasszába.

Ha nagyobb, akár több millió forintos összeghez jut a lakáshiteles, érdemes elgondolkodnia azon, hogy csökkentse a hitelből adódó terheit, így a havi kiadásait. Két megoldás adódik, ez pedig az elő- és a végtörlesztés.

Ezt a kettőt sokszor egymás szinonimájaként használják, pedig van némi különbség: az előtörlesztés esetén csökkentjük a bankkal szemben fennálló tartozásunkat (tőketartozást), de nem fizetjük ki a teljes követelést.  A végtörlesztés esetében pedig kifizetjük, rendezzük a teljes számlát, ez utóbbit szokták - egyébként helyesen – teljes előtörlesztésnek hívni.

Ha a lakáshiteles képes elő- vagy végtörleszteni, akkor nem szabad ész nélkül a bankba rohanni a pénzzel, ahogy a lakáshitel felvétele előtt is tájékozódni kell. Az elő- és végtörlesztésnek ugyanis díja van. A bank a szerződéskötéskor annak megfelelően számolt,  hogy az illető 20 éven keresztül havonta 80 ezer forintot fizet a lakáshitelére. Ez a forgatókönyv azonban az elő- vagy végtörlesztéssel felborul, a forgatókönyv módosítása miatt pedig pénzt kér a bank. Az elő- vagy végtörlesztés költségeit figyelembe véve kell számba venni a lépéssel megtakarítható további kiadásokat, és utána lehet rendezni a tartozást vagy kifizetni annak egy részét.

Van azonban egy speciális eset, amikor váratlanul bejövő pénz híján is szóba jöhet a végtörlesztés. Mégpedig akkor, ha egy másik bank sokkal jobb ajánlatot ad, és úgy dönt a lakáshiteles, hogy a jobb feltételek miatt a másik banknál folytatja. Ebben az esetben az új banktól felvett hitelből lehet végtörleszteni a meglévőnél fennálló tartozást. Erre még visszatérünk.