Az utóbbi időben mintha szitokszó lenne, úgy beszélnek sokan a hitelekről, pedig nélkülük bizony nehezebb manapság új lakáshoz vagy autóhoz jutni. Az persze kétségtelen, hogy sokaknak a hitelek világa idegennek vagy ridegnek tűnik, és nyilvánvaló, hogy jól meg kell fontolni egy hitelfelvételt, mert főleg egy nagyobb összegű kölcsönnek komoly következményei lehetnek. Vagy hitelnek? Nézzük talán akkor először a különbséget:
A hitel és kölcsön nem egymás szinonimái, bár a mindennapi beszédben sokszor helyettesíti egymást a két fogalom, de a hitel valójában a pénzhez jutás lehetőségét jelenti, míg a kölcsön magát a felvett pénzösszeget.
A legelterjedtebb hiteltípus itthon a jelzáloghitel és a személyi hitel. A kettő közötti alapvető különbség a fedezetben, vagyis a banki biztosítékban van. A bank ugyanis biztosítékot kér a kölcsön adott pénzre: jelzálog esetében ez a biztosíték egy ingatlan, míg a személyi hitelek esetében nincs szükség külön biztosítékra, mert ezeknek a hiteleknek a fedezete a hitelfelvevő jövedelme. Kölcsönt tulajdonképpen bármilyen céllal felvehetünk, vannak célhoz kötött hitelek, ilyenek például a gépkocsi, vagy lakáshitelek, és vannak úgynevezett szabad felhasználású hitelek, mint egyes jelzáloghitelek vagy a személyi hitel.
A hitel típusa egyébként nem csak a fedezettől vagy a hitel céljától függ, hanem attól is, hogy az adós azt milyen pénznemben vette fel. Ha forintban igényelt hitelt, akkor a kért összeget a magyar valutában határozza meg a bank, ha devizában igényel hitelt az ember, akkor viszont idegen pénznemben, legjellemzőbben euróban határozza meg azt a bank. A devizaalapú kölcsönöknél számításba kell venni az árfolyamkockázatot is, vagyis azt a kockázatot, hogy az igényelt kölcsön devizaneme és a forint árfolyama nem állandó, hanem változik. Így a havi törlesztőrészlet sem állandó, hanem az éppen aktuális árfolyam függvénye. Ha erős a forint, akkor a törlesztőrészlet kevesebb, ha viszont gyengül a forint a hitel devizájával szemben, akkor nő a fizetendő részlet. Ezen árfolyamkockázat elkerülése, és a korábbi évek túlzott devizahitel felvétele miatt egyébként Magyarországon ez év nyarától magánszemélyek már nem is vehetnek fel devizaalapú jelzáloghitelt, csak forint alapút.
A hitelek felvételekor nagyon körültekintően érdemes eljárni. Sokan csak azt nézik, mennyi kamatot kell majd fizetniük, ez azonban csalóka lehet. Általában a kamat mellett számos díj kapcsolódik egy hitelhez: a hitelbírálattal és folyósítással kapcsolatban felmerülő egyszeri díjak, továbbá bizonyos esetekben kezelési költségek. Ezért a döntéskor mindenképpen a THM-et (Teljes Hiteldíj Mutató) érdemes figyelni. Ez egy olyan mutató, amiből kiszámolható, hogy arányaiban az ember mekkora terhet visel a kölcsön után az összes járulékos költséggel együtt. Ám kettőn áll a vásár, ha végül elhatározzuk a hitelfelvételt, lehet, hogy éppen a bank utasítja vissza kérésünket, vagy csak jóval kisebb összeget folyósítana, mint amire számítottunk. Ha így történik, az azt jelenti, hogy a „hitelképességünk” kisebb, mint hisszük. Ennek oka lehet, ha például már van tartozásunk, nem elegendő a jövedelmünk vagy belátható időn belül nyugdíjba vonulunk, amely okok miatt nehezebben tudnánk fizetni a részleteket. Ebből nem csak a banknak, hanem akár nekünk is kellemetlenségünk származhatna.
A kölcsön igénylésnél mindenképpen ajánlatos számba venni a lehetőségeinket, vagyis csak addig nyújtózkodni, ameddig a takarónk ér. Érdemes a hitel célja felől is jól meggondolni a döntést. Nem biztos, hogy a nagyobb lakás megvásárlása a jó megoldás, ha a törlesztőrészlet kifizetése éppen hogy csak belefér a családi költségvetésbe, de ugyanez a helyzet a luxuskiadásokkal is: egy plazmatévé ugyan tényleg jól mutat a nappaliban, de ha az árának vagy egy részének az összespórolására nem nagyon van esélyünk, akkor hitelből megvenni elég nagy felelőtlenség.
Főleg egy hosszú futamidejű 20-25 éves lakáshitel, vagy 5-6 éves gépkocsi hitel esetén érdemes számba venni a háztartás hosszú távú jövedelmét, és nem számolni azokkal a bevételekkel – például fizetésemelés, jutalom, örökség –, amelyek nem teljesen biztos, hogy rendelkezésünkre állnak majd. Ha a bevételek és a kiadások különbsége lehetővé teszi egy újabb fix kiadás, a havi törlesztőrészlet kifizetését hosszabb időn keresztül, akkor nincs miért félni a hitel felvételétől.
Tovább a Pénzügyi Kisokos site-ra
