A legtöbbünkkel előfordult már, hogy pillanatnyi pénzzavarba kerültünk, és kellemetlennek éreztük a barátoktól való kölcsönkérést. A bankokat pedig nem is vesszük számításba, mert esetleg azt gondoljuk, hogy a pénzintézet kisebb összegű hitelekkel nem foglalkozik. Pedig pontosan ilyen esetekre találták ki az úgynevezett fogyasztási hiteleket.
Ha valamiért kisebb összegű hitelre van szükségünk, érdemes megfontolni például a személyi kölcsönt, ami egy konkrét cél nélkül felvehető pénzösszeget jelent, amit az igénylő arra költ, amire akar, nincsenek megkötések. A személyi kölcsön összege pár százezer forinttól akár 2-3 millió forintig is terjedhet, és havi részletekben kell visszafizetni. Utazásra vagy például esküvő vagy egyéb esemény lebonyolítására, kisebb pénzzavar enyhítésére éppúgy felhasználható, mint például kisebb lakásfelújításra.
Aki csak néha-néha akar túlnyújtózkodni a takaróján, annak pedig a folyószámlahitel lehet az ideális megoldás. Ezt a lehetőséget a bankszámlával rendelkezők vehetik igénybe, akiknek a számlájára rendszeres jövedelem érkezik. A folyószámlahitel lényege, hogy a bank az ügyfél számlájára érkező jövedelmének figyelembevételével megállapít egy hitelkeretet. Ezt a pénzt nem kötelező felvenni, a folyószámlahitel csak egyfajta mentőöv, ami bármikor rendelkezésre áll. Vagyis, ha többet szeretnénk költeni, mint amennyi a számlánkon van, akkor átmehetünk „mínuszba”, és a következő havi fizetésünk megérkezésével automatikusan törlesztünk.
Ma már egyre elterjedtebb lehetőség a néhány éve még nem megszokottnak tűnő hitelkártya is, ami akár milliós költési lehetőséget is biztosít tulajdonosának. (A hitelkártyák nem összekeverendők a „sima” bankkártyákkal. A hitelkártyák esetén ugyanis a bank pénzét költjük, míg a betéti kártyával a sajátunkat.) A hitelkártyákat elsősorban vásárlásra érdemes használni, mert a készpénzfelvétel meglehetősen drága ezekkel. A hitelkártya kicsit hasonlít a folyószámlahitelhez, hiszen a bank ebben az esetben is a jövedelem alapján határozza meg azt, hogy mennyi hitelt engedélyez a kártyaigénylőnek, aki ebből az összegből gazdálkodhat minden hónapban.
Karácsony közeledtével egyre többet hallunk az áruhitelekről is. Ezt általában akkor vehetjük igénybe, ha a boltban megtetszik egy termék – elektronikai berendezés, bútor, háztartási gép, bármi –, de éppen nem áll rendelkezésünkre a teljes vételár. A legtöbb nagyobb áruházban ilyenkor élhetünk egyfajta „részletfizetéssel”. Ilyenkor is minden esetben egy bank hitelez nekünk, de az egyszerűbb ügyintézés miatt személyesen szinte kapcsolatba se kerülünk vele. Esetenként kamatmentes kölcsönként is hirdetik az áruházak az áruhitelt, és bármennyire is hihetetlenül hangzik napjainkban, hogy létezik „ingyen hitel”, de ha részletekben ugyanannyit kell fizetnünk a termékért, mint amennyit a kasszánál egy összegben fizetnénk, akkor az valóban kamatmentes kölcsön, és érdemes is élni vele.
Ezek tehát a fogyasztási hitelek legfőbb típusai, de a lényeg, hogy mielőtt bármelyik kölcsönnel élünk, jól nézzük meg, mekkora törlesztőrészletet kell fizetnünk és, hogy azt a futamidő teljes hosszára nélkülözni tudjuk-e. Ne legyünk restek és hasonlítsuk össze a teljes hiteldíj mutatókat, azaz a THM-eket is, amiből megtudhatjuk, melyik banknál mennyit is kell fizetnünk valójában a kölcsön után.
Tovább a Pénzügyi Kisokos site-ra
