A hitelt azért vesszük fel, mert a jelenlegi forrásainknál több pénzre van szükség ahhoz, hogy céljainkat megvalósítsuk. A bank a hitelért cserébe pénzt kér, ugyanúgy, mint amikor kenyeret vagy egyéb terméket vásárolunk a boltban. A hitel ára a kamat, amely a legfontosabb mutatója a hitelnek, ám nem csak ez a kiadás kapcsolódik a hitelekhez.

A bankok kezelési költséget számíthatnak fel, emellett különböző egyéb díjjal, pl. hitelbírálati díjjal, folyósítási jutalékkal is számolnia kell esetenként az adósnak. Mivel számos egyéb költség terheli a hitelt, ezért vezették bea teljes hiteldíjmutató (THM) alkalmazását, amely megmutatja, hogy a kamattal és egyéb költségekkel együtt  egy évre vetítve a hitel mekkora kiadással jár.

A THM sem mutat meg azonban mindent, a lakáshiteleknél kötelező közjegyzői okirat elkészítésének díját például nem tartalmazza, így érdemes mindig rákérdezni azokra a tételekre, amiket nem tartalmaz a mutató. A kedvezményesen, akciósan hirdetett lakáshiteleknél a kamat nagyon vonzó lehet, de a THM meghatározása a a nem kedvezményes kamat figyelembe vételével történik.

A hitelfelvétel előtti piackutatás során a lakásvásárló számára a THM a legfontosabb paraméter, ezért érdemes ez alapján választania hitelt, vagyis általában a legalacsonyabb THM-mel kínált konstrukciót érdemes igényelnie. Már kis mértékű különbség jelentős megtakarítást eredményezhet az érintettek számára, tekintettel arra, hogy a lakáshitelek több évre, akár több évtizedre szólnak.