Amikor lakáshitelről esik szó, akkor alapvetően a szakmai zsargonban jelzáloghitelként emlegetett hitelről beszélünk. Ezek a hitelek sok mindenben különböznek az áru- vagy éppen személyi - hitelektől.
A jelzáloghitelek legfontosabb jellemzője, hogy a többi hitelnél jóval nagyobb összegűek, akár 5-10-15 millió forintosak is lehetnek és a többi hitelhez képest hosszabb idő alatt kell visszafizetni őket: jellemzően 20-25 évre szólnak, de a futamidő kitolódhat 30 évre is.
További fontos sajátosságuk, hogy a lakáshitelek összegét az igényléstől számított minimum egy-két hét múlva utalja a bank az adósnak, míg egy személyi kölcsönhöz akár egy-két órán belül is hozzá lehet jutni. A többi hitelhez képest ugyanakkor jóval alacsonyabb kamat mellett igényelhetőek, vagyis olcsóbbak a többi hitelnél. A különbség és ezzel összefüggésben az alacsonyabb kamat a hitelhez rendelt ingatlanfedezetből adódik, aminek a kulcsa a hitel nevében is szereplő: jelzálog.
A bank a többi hitelhez hasonlóan a lakáshitelnél is megvizsgálja, hogy a leendő adós rendelkezik-e megfelelő mértékű jövedelemmel a törlesztés finanszírozásához, illetve felméri a fedezetként felkínált ingatlant. Ez az ingatlan a nem fizetés esetére jelenti a biztosítékot: ha elmaradnak a törlesztések, akkor végső esetben az ingatlan eladásából lehet rendezni az adósságot. Ennek érdekében jegyez be jelzálogot a bank az ingatlanra. Ez egyben azt is jelenti, hogy a bank tudta és beleegyezése nélkül nem értékesíthető az ingatlan. Természetesen a bank nem válik tulajdonossá, csak az ingatlan adatlapjára (tulajdoni lap) felkerül, hogy a bank a törlesztések elmaradása esetén jogosult az ingatlan értékének egy adott részére. Azaz, az ingatlan eladásából, esetleges elárverezéséből származó összegből jogosult a fennmaradó tartozás kiegyenlítésére.
Amikor lakáshitelről beszélünk meg kell különböztetni a lakáscélú és a szabad felhasználású hiteleket. A lakáscélú hitel esetében a hitelből kizárólag ingatlan vásárolható, és építésre, bővítésre, korszerűsítésre, felújításra, vagy építési telek vásárlására is elkölthető a hitelösszeg. Sok esetben a kiszemelt ingatlan lesz a hitel fedezete, de arra is van lehetőség, hogy egy másik ingatlan legyen az. A másik típus a szabad felhasználású jelzáloghitel, amelyet sokszor egy kalap alá vesznek a lakáshitelekkel. A szabad felhasználású hiteleknél szintén egy, az adós által kijelölt ingatlan lesz a fedezet, de a hitelösszeget bármire el lehet költeni. Ezeknek a hiteleknek a kamata jellemzően magasabb, mivel nagyobb a kockázata is.
A jelzáloghitelek (lakáshitelek) összegét részben befolyásolja a hitelfelfevő fizetése, valamint a fedezetnek, biztosítéknak szánt ingatlan értéke. A Magyarországon érvényes szabályozás szerint lényegében csak forintban lehet jelzáloghitelt igényelni (kivétel, ha valaki a fizetését devizában kapja), egy ingatlan hitelből történő megvásárlásához pedig 20 százalékos saját erőt ír elő a törvény. Ez azt jelenti, hogy a kiszemelt ingatlan vételárának legalább ötödét a leendő adósnak fel kell mutatnia, csak ezt követően kaphat lakáshitelt.
Bizonyos, jogszabályban rögzített feltételek teljesülése esetén a lakáshitelekhez állami kamattámogatás is kapható, így a piacinál olcsóbban juthat hitelhez az, aki ezeknek a feltételeknek megfelel. Az állam kamattámogatást új vagy használt lakóingatlan építéséhez, vásárlására, lakáskorszerűsítésre.
