Get Adobe Flash player

A lízing nem hitel

2011.12.15. 07:10 P. kisokos

Első hallásra talán sokaknak idegenül hangzik a lízing szó, pedig egyre többet találkozunk vele mindennapjainkban. E nélkül a bérleti konstrukció nélkül a kisebb, tőkeszegény vállalkozások ma már szinte el sem tudnák képzelni, hogy megvásároljanak egy-egy drágább eszközt, gépet, vagy akár egy haszongépjárművet. Magánszemélyként is találkozhatunk ezzel a kifejezéssel főleg akkor, amikor autót szeretnénk vásárolni, de nincs elég pénzünk. Pedig ebben  az esetben inkább hitelről, mint lízingről van szó. De miért is?

A lízing tulajdonképpen egy kölcsönszerződés, ami egyszerre hasonlít az adásvételhez és a bérlethez, s nem a mai kor szülötte. Jó pár évezreddel ezelőtt már Mezopotámiában is használták ezt a kölcsönformát, csak akkor még nem gépkocsit, vagy ipari gépeket adtak-vettek az ebben a formában szerződő felek, hanem egyszerű mezőgazdasági szerszámokat. A lízing lényege, hogy a lízingbe adó vállalja, hogy a szóban forgó eszközt – gépkocsi, üzemi berendezés stb. – a lízingbe vevőnek átadja meghatározott időre, így alapvetően különbözik a hiteltől, amikor a bank pénz ad és azon vásárolunk valamit, ami rögtön a saját tulajdonukba kerül.

autokredit.jpg

A lízing azonban nem csak egy kölcsön, hiszen a lízingelő egyben a kizárólagos használati jogot is megkapja. Ennek leginkább abból a szempontból van jelentősége, hogy a lízingelő vállalkozás az áfát vissza tudja igényelni, illetve a kifizetett kamatokat költségként le tudja írni. Az eszközt tehát a továbbiakban a lízingbe vevő használja, mintha a sajátja lenne, de ezért köteles fizetni a lízingdíjat, ami immár nemcsak az eszköz eredeti ára, hanem a kamatokkal növelt értéke. Sőt, a kölcsönnel szemben a lízingelő annyival jobban jár, hogy a szerződés lejárta után a szóban forgó eszköz vagy rögtön a tulajdonába kerül, vagy egy kisebb összeg megfizetése után megvásárolhatja. Ez utóbbi összeg a maradványérték, vagyis az a rész, amely a birtokba vett tárgy értékéből a folyamatos értékcsökkenés után még megmaradt. Nem elhanyagolható egy tőkeszegény vállalkozás esetében az sem, hogy a lízingtárgy teljes értékének 10-50 százalékáért már hozzá lehet jutni az áhított áruhoz, s míg a fizetendő díj ketyeg, a gép, jármű is dolgozik, vagyis kitermeli saját költségeit.

A lízing leggyakoribb formája az úgynevezett „pénzügyi lízing”. Ebben az esetben az eszközért a lízingbe vevő a futamidő végéig fizet. Zárt végűnek nevezik azt a változatot, amikor az értékcsökkenést a lízingbe vevő vállalkozása számolja el, ám ő az eszköz áfáját már a futamidő elején megfizeti partnerének, de ezt később visszaigényelheti. A futamidő leteltével a lízing tárgya pedig a lízingelő birtokába kerül. Ennek mondhatni az ellentéte a „nyílt végű” lehetőség, amelyben a lízingelő számolja el az értékcsökkenést, s a futamidő végén eldöntheti, hogy a maradványérték megfizetésével tulajdonosa lesz-e az addig bérelt eszköznek. Természetesen utóbbit akkor érdemes választani, ha a lízingelő nem tud pénzt szerezni az áfa megfizetésére.

Szintén elterjedt az operatív lízing, amelyet gyakran tartós bérletnek is neveznek. Ebben a konstrukcióban nem feltétlenül élhet a lízingelő a futamidő végén az eszköz megvásárlásával, s a maradványérték is közel áll a piaci értékhez. Kapcsolódó szolgáltatásként a bérbeadó többnyire a lízingtárgy karbantartását, fejlesztését is vállalja. Sőt, az üzemeltetés kockázatán a felek osztoznak.

Egy érdekes formája a lízingkonstrukcióknak a visszlízing: ekkor az eladó a saját tulajdonát képező tehermentes eszközt eladja a lízingcégnek, majd lízingszerződést köt az eladott tulajdonra a lízingcéggel. Ez a módszer akkor lehet hasznos, ha a vállalkozás szabadon felhasználható pénzeszközhöz kíván jutni, miközben nagyobb értékű saját tulajdonú és lízingbe adható eszközzel rendelkezik.

Szólj hozzá!

Címkék: autó hitel kölcsön bérlet tartós gépkocsi lízing visszlízing maradványérték

A bejegyzés trackback címe:

https://penzugyikisokos.blog.hu/api/trackback/id/tr23464065

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

Amire érdemes odafigyelned…

Tájékozódj!
Számolj!
Hasonlítsd össze az ajánlatokat!
Fontold meg őket!
Válassz tudatosan!
Változtass, ha nem vagy elégedett!

penzugyikisokos.hu

Facebook

Twitter

Friss topikok

Címkék

állampapír (1) atm (3) autó (1) bank (3) Bank (1) bankbetét (1) bankkártya (4) bankszámla (3) bérlet (1) beszedés (1) beszedési (1) betét (2) betétszámla (1) börze (1) bulechip (1) certifikát (1) család (1) csatornák (1) csoportos (2) Danks (1) daytrade (1) deviza (1) diákhitel (1) Diákhitel (1) diszkontkincstárjegy (1) divat (1) dollár (1) e-bankig (1) ebkm (1) egészség (1) elektronikus (1) előtörlesztés (1) Emese (1) erste (1) Erste (5) értékpapír (1) feltétel (1) fogyasztási (1) folyószámla (2) forint (1) futamidő (2) gazdaság (1) gépkocsi (1) hitel (11) hitelbiztosítás (1) hitelkártya (2) hitelkeret (1) hitelszámla (1) hozam (1) infláció (1) internet (1) játék (2) jelzálog (2) kamat (10) kamatmentes (1) keba (2) készpénz (2) kezelési (1) kincstárjegy (1) kisokos (1) kkv (1) kockázat (1) kód (1) kölcsön (4) költőpénz (1) költség (2) költségvetés (1) kötvény (2) küldetés (1) lakáshitel (3) lakástakarék (1) látra (1) lekötött (1) limit (1) lízing (1) maradványérték (1) MasterCard (1) megbízás (1) megtakarítás (5) milliárd (1) MobilePay (1) netbank (2) nyeremény (1) nyugdíj (1) oba (1) oktatás (1) öngondoskodás (2) önkéntes pénztárak (1) PayPass (1) pénz (4) pénzfelvétel (1) pénzügyes (2) pénzügyi (2) pin (1) profit (1) részvény (1) sms (1) spórolás (1) sport (1) sportgazdaság (1) személyi (4) személyi hitel (1) szóló (1) tartós (1) telebank (2) THM (2) thm (1) tőke (1) törlesztés (5) tőzsde (3) trader (1) váltó (1) végtörlesztés (1) visszlízing (1) Címkefelhő