Get Adobe Flash player

Állampapír: a legtutibb befektetés

2011.11.16. 09:43 P. kisokos

Ki lehet a legjobb adós, akire legszívesebben bízzák a hitelezők a pénzüket? Természetesen az, aki rendszeresen, időre fizet, s fel sem merül, hogy megléphet a pénzzel, vagy letagadhatja a tartozást. Bármennyire is meglepő de nem sokáig kell keresgélni az ilyen partnert, hiszen ez maga az állam az, akinek bárki, bármikor kölcsönadhat.
 

allamkotveny2.jpg

 

Az államkötvények a legalapvetőbb befektetési eszközök és egyben a legbiztosabb befektetések is. Sokan talán azért félnek ettől a lehetőségtől, mert az állampapírt brókercégen keresztül vásárolják meg, s felmerül a kérdés, ki fizeti vissza a pénzt, ha a társaság netán csődbe megy. Csakhogy ettől nem kell félni, a brókercég csak közvetít, az igazi adós az államkincstár, az állam pedig garantálja a visszafizetést.


Aki állampapírt vásárol, nemcsak a legbiztosabb helyen tudhatja a pénzét, hanem egyben segíti is az országot, hiszen finanszírozza azt. Nem mindegy azonban, hogy mely papírok mellett döntünk. A diszkontkincstárjegyek a rövidebb lejáratú állampapírok, futamidejük 3, vagy 12 hónap. Mivel azonban a tulajdonosok szabadon adhatják-vehetik ezeket, tulajdonképpen a piacon szinte bármilyen egy évnél rövidebb lejáratú diszkontkincstárjegyhez hozzá lehet jutni. Különlegessége ennek a papírnak, hogy nem a szó szoros értelmében fizet kamatot, hanem úgynevezett diszkont áron kerül forgalomba így a legkisebb, 10 ezer forintos papírt nem névértéken, hanem ennél alacsonyabb áron lehet megvásárolni

A Magyar Államkötvény ezzel szemben egy egy évnél hosszabb futamidővel rendelkező, kamatozó állampapír. Mivel ez hosszabb távú befektetés, a mostanság forgó államkötvények évente egy alkalommal fizetnek bizonyos mértékű kamatot, majd lejáratkor tulajdonosa nemcsak az utolsó kamatot, de a teljes tőkét is visszakapja. Attól sem kell tartani, hogy ez a futamidő túl hosszú, hiszen az államkötvény is bármikor értékesíthető, ha tulajdonosának pénzre van szüksége.

 

allamkotveny.jpg

 

Állampapírba fektetni azoknak előnyös, akik nem akarnak kockázatot vállalni, de pénzüket mindenképpen kamatoztatni szeretnék. Vásárláskor azonban nem árt figyelni arra, hogy mennyi időre tudjuk nélkülözni a pénzünket. Bár mindkét állampapír lejárat előtt értékesíthető, de hogy milyen áron azt az adott pillanatot jellemző piaci helyzet és a kamatszintek közvetlenül befolyásolják. Éppen ezért az sem kizárt, hogy a hozamok alakulása miatt csak árfolyamveszteséggel adhatunk túl a kötvényeken, ám ennek a kockázatnak a „másik oldala” lehetőséget is jelenthet, hiszen jó esetben árfolyamnyereség is elérhető a befektetéseken.

Hasonló befektetési forma a vállalati kötvény is, amely itthon jellemzően bankok által kibocsátott, forint alapú értékpapírokat jelent. Két leginkább hozzáférhető fajtája a banki kötvény és a jelzáloglevél. Előbbi talán praktikusan a bankbetéthez hasonlítható, vásárlója a kibocsátó bank kockázatát vállalja. A jelzáloglevél mögött pedig ingatlanfedezettel ellátott jelzáloghitel áll. Mivel ezek általában az állampapírokhoz képest nagyobb kockázattal bíró befektetések, az elvárható hozam is magasabb lehet. Ezek az értékpapírok is a forgalmazók által elérhető jegyzéseken, illetve úgynevezett aukciókon vásárolhatók meg, de a brókercégek is szívesen nyújtanak segítséget  a papírok beszerzésében, a döntések megfontolásában.
 

14 komment

Címkék: kamat kötvény állampapír kincstárjegy diszkontkincstárjegy

A bejegyzés trackback címe:

https://penzugyikisokos.blog.hu/api/trackback/id/tr783386624

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

OkoskaTo:rp 2011.11.16. 12:05:50

A görög állam kötvényeiről is így gondolták sokan. Aztán most az ilyen befektetők elbukták a pénzük felét.

A magyar állam jelenlegi pénzügyi helyzetében én nem mernék nagy tétekben fogadni, és pláne nem ajánlani a Magyar Államkincstár termékeit. Talán az sem véletlen, hogy a legutóbbi két és fél aukción nem tudtak állampapírokat eladni.

Zabalint (törölt) · http://sznobizmus.blog.hu 2011.11.16. 12:19:42

Az államkötvény sem kockázatmentes befektetés.

Egyrészt válhat az állam fizetésképtelenné, igaz ennek nem olyan sok az esélye, ráadásul akkor a bankbetétek sem lennének biztonságban.

De a másik dolog, hogy az állampapír a másodlagos piacon meglehetősen volatilis lehet, ha rosszkor vesz az ember állampapírt, és ezután előbb kell a pénz, mint gondolta, még vesztesége is lehet rajta. A másik dolog, hogy ha bankbetét fölötti hozamot szeretnénk, akkor nem az a megoldás, hogy megvárjuk a lejártát, hanem az, hogy hosszú vagy közepes lejáratú kötvényt veszünk, és változatlan kamatszint esetén ha lejárta előtt értékesítjük, akkor az több kamatot jelent, mint ha megvártuk volna a végét. Itt viszont nagy a kockázat is, hisz ha nő az új állampapírok hozama, akkor nem lehet jó áron eladni.

Zabalint (törölt) · http://sznobizmus.blog.hu 2011.11.16. 12:27:57

@OkoskaTo:rp:
Én néhány hónapos lejáratú diszkont kincstárjegyet vennék maximum, 1-2 éves kötvényektől jelen helyzetben óvakodnék.

kicsinadal 2011.11.16. 12:28:00

@OkoskaTo:rp: a görögöknél nem csak az európai bankoknak kellett 50 százalékot leírni?

akira2 2011.11.16. 13:28:30

Én nem nevezném az állampapírt befektetésnek. Hacsak azért nem, mert abban bízunk, hogy az állam a rá bízott tőkét jól befekteti.
De ez a dolga az államnak? Befektetni? Termelni? Kitermelni az ígért kamatnál magasabb profitot, hogy még ő maga is jól járjon?
Volt ilyen időszak, amikor az állam részese volt a gazdasági termelésnek, sőt olyan is, amikor szinte csakis az állam végzett termelési feladatokat.
Ezt úgy hívták, hogy szocialista gazdaság.
Aki tehát az állampaírt befektetésként aposztrofálja, az jó ha tudja, hogy egy szocialista gazdasági modell aktív részese.
Az én véleményem az, hogy az állam hitelfelvétele eleve skizofrén dolog, hiszen a hitel elsődleges célja, hogy abból profitszerző gazdasági tevékenységet valósítson meg a hitelfelvevő.
A folyó kiadásokat hitelből és nem valódi bevételből finanszírozni viszont bűn.
Az állam valódi bevételi forrása pedig az adó, nem a profit és nem hitel.

gabest1 2011.11.16. 14:54:43

@akira2: Van még egy bevételi forrása, a nyomda.

qwertzu 2011.11.16. 15:29:31

@gabest1: Ha a lakosság és az állam forintban lenne eladósodva, akkor éjjel nappal mennének a nyomdagépek.* Persze nem lehet mindenki annyira mázlista mint az amrikaiak, hogy saját valutában adósodnak el.
Mondjuk tuti befektetésnek nem mondanám, mostanság inkább csak az a kérdés, hogy hány állam fog csődbe menni, és hogy mi benne leszünk-e.

@akira2: "A folyó kiadásokat hitelből és nem valódi bevételből finanszírozni viszont bűn."

Ennyi. Előre fel kell halmozni egy negyedévnyi kiadást, és ha kifogy az állam a pénzből akkor arányosan annyival kevesebbet utalni fizetést, segélyt, nyugdíjt. Ahogy rengeteg háztartás teszi hónapról hónapra. Talán évi 1000 milliárddal lennénk beljebb.

* Tudom számlapénz, nem nyomtatnak.

Viktus 2011.11.16. 15:29:34

Állampapír: a legtutibb befektetés
-
svájci,német ...

--cs-- 2011.11.16. 15:29:38

Az előttem szólókat néhány dologgal kiegészíteném:

1.
A kötvény lejárat előtti eladásával kapcsolatban érdemes megemlíteni, hogy mekkora is lehet ez a kockázat.
Némi kerekítési pontatlanságot megengedve magamnak. Egy egy éves diszkont kincstárjegy, 6%-os kamatvárakozással 94,34%-os értéken vásárolható.
Ha a kockázat hirtelen a duplájára nő, és 12% az elvárt kamat, akkor a diszkont kincstárjegy értéke 89,29% lesz. Ebben az esetben pl. 1 millió forint befektetésén több, mint 50e Ft-ot bukunk.
(A példában mindvégig 1 év lejáratig hátralevő időt feltételeztem.)

2.
Ha már magyar állampapír vásárlás, akkor jó tudni, hogy közvetlenül a kincstártól is vásárolhatunk (ennek semmiféle díja nincsen) így megspórolva a bróker által felszámolt díjakat.

3.
Az állampapír vásárlás igenis befektetés. Attól még, hogy az állam úgy gazdálkodik, ahogy mi azt helyesnek látjuk, nyugodtan adhatunk neki kölcsön némi hozam fejében. Ezt hívják befektetésnek.

Vader Barna · http://www.kamatszimat.hu 2011.11.16. 16:49:50

érdekes kérdés ez a kockázatmentesség mostanság, amikor minden nap / héten másik állam sodródik a csőd közelébe...

Zabalint (törölt) · http://sznobizmus.blog.hu 2011.11.16. 20:51:17

@akira2:
Ha egy szocialista állam venne fel hitelt, az éppen hogy befektetés lenne, már ha a termelés korszerűsítésére fordítaná. Egy kapitalista államnál ez jóval kevésbé igaz, de még ott is lehet mondani pl. az autópályaépítést, hiszen az befektetőket vonzhat az országba, akik aztán jó esetben adóznak annyit, hogy az állam visszafizesse a tartozását.

A gond az, hogy az állam, elsősorban a magyar államra gondolok, de mondhatnék jópár európai és Európán kívüli államot, soha nem fizeti vissza az adósságát, csak görgeti és halmozza. Ha csak kevés nyugdíjat tudna kifizetni, akkor inkább hitelt vesz fel, ahelyett hogy nyugdíjat csökkentene. Egyszerűen ezt nem szabadna csinálni, a gond az, hogy a lakosság is ezt várja el a politikusoktól. Holott hosszútávon a nyugdíjak is magasabbak lennének, ha nem csinálná ezt az állam, hiszen akkor nem kellene folyton fizetni a kamatokat, amely egyébként a teljes költségvetés nagyjából 5-10% közötti részét teszi ki.

akira2 2011.11.16. 21:24:11

@Zabalint:

"Ha egy szocialista állam venne fel hitelt, az éppen hogy befektetés lenne, már ha a termelés korszerűsítésére fordítaná."

Pont ezt mondom én is, hogy ha egy állam azért vesz föl hitelt, hogy a termelést korszerűsítse, ösztönözze állami támogatásokkal, kedvezményes (értsd: piaci kamat alatti) kamatozású hitelekkel, stb., az maga a szocialista állam, a szocialista gazdaság.

"Egy kapitalista államnál ez jóval kevésbé igaz, de még ott is lehet mondani pl. az autópályaépítést, hiszen az befektetőket vonzhat az országba, akik aztán jó esetben adóznak annyit, hogy az állam visszafizesse a tartozását."

Olyannyira nem igaz, hogy ezeknek az állami beruházásoknak a megtérülését még soha senki sem számolta ki előre, soha senki sem mérte meg utólag. Magyarországon biztosan nem, de szerintem máshol sem. Vagy ahol mégis megmérték, ott az állam át is adta a terepet a helyi közösségeknek (pl. önkormányzatoknak), vagy a magánbefektetőknek.

Az olasz autópályák jelentős részét pl. magánbefektetők építették és tartják fönn, az USA-ban pedig sehol, semmilyen lakóövezetben nem építenek közpénzből utat. Még az autópályalehajtót is azok építik, akikhez az vezet.

"A gond az, hogy az állam, elsősorban a magyar államra gondolok, de mondhatnék jópár európai és Európán kívüli államot, soha nem fizeti vissza az adósságát, csak görgeti és halmozza."

...és elinflálja... mint ahogy az usa teszi évek óta a vég nélküli pénznyomtatással.

No, épp ezért mondom, hogy az állam ne vegyen föl hitelt, a "befektetőknek" pedig azt, hogy fektesség bármi másra, csak az államnak ne adják kölcsön, mert az max. egy újabb kölcsönből és nem a megtermelt profitból tudja visszafizetni. Így tehát mindenki részese ennek a pilótajátéknak...

akira2 2011.11.16. 21:24:12

@Vader Barna:

"Az állampapír vásárlás igenis befektetés. Attól még, hogy az állam úgy gazdálkodik, ahogy mi azt helyesnek látjuk, nyugodtan adhatunk neki kölcsön némi hozam fejében. Ezt hívják befektetésnek."

Csak annyira befektetés, mint egy pilótajátékban való részvétel... ld. az előző hsz-om...

Zabalint (törölt) · http://sznobizmus.blog.hu 2011.11.17. 09:50:56

@akira2:
Ha Magyarország arra várt volna, hogy majd a magánszektor felépíti az autópályákat, akkor soha nem lenne belőle semmi. Nekem erről az a véleményem, hogy legyen állami feladat, de ne hitelből tegyék. Egyszerűen a költségvetés kiadásait kellene a bevételekhez igazítani, pl. az sem kóser, hogy a nyugdíjkassza többet költ, mint amennyi bejön. Most a manyup vitába nem mennék bele, de a lényeg, hogy ha már maradunk örökké a felosztó-kirovó rendszernél, akkor hatalmas ostobaság részben hitelből finanszírozni. De hát nálunk mindig is a hitelből osztogatás ment. A helyzet az persze, hogy nem csak nálunk...

Amire érdemes odafigyelned…

Tájékozódj!
Számolj!
Hasonlítsd össze az ajánlatokat!
Fontold meg őket!
Válassz tudatosan!
Változtass, ha nem vagy elégedett!

penzugyikisokos.hu

Facebook

Twitter

Friss topikok

Címkék

állampapír (1) atm (3) autó (1) bank (3) Bank (1) bankbetét (1) bankkártya (4) bankszámla (3) bérlet (1) beszedés (1) beszedési (1) betét (2) betétszámla (1) börze (1) bulechip (1) certifikát (1) család (1) csatornák (1) csoportos (2) Danks (1) daytrade (1) deviza (1) diákhitel (1) Diákhitel (1) diszkontkincstárjegy (1) divat (1) dollár (1) e-bankig (1) ebkm (1) egészség (1) elektronikus (1) előtörlesztés (1) Emese (1) erste (1) Erste (5) értékpapír (1) feltétel (1) fogyasztási (1) folyószámla (2) forint (1) futamidő (2) gazdaság (1) gépkocsi (1) hitel (11) hitelbiztosítás (1) hitelkártya (2) hitelkeret (1) hitelszámla (1) hozam (1) infláció (1) internet (1) játék (2) jelzálog (2) kamat (10) kamatmentes (1) keba (2) készpénz (2) kezelési (1) kincstárjegy (1) kisokos (1) kkv (1) kockázat (1) kód (1) kölcsön (4) költőpénz (1) költség (2) költségvetés (1) kötvény (2) küldetés (1) lakáshitel (3) lakástakarék (1) látra (1) lekötött (1) limit (1) lízing (1) maradványérték (1) MasterCard (1) megbízás (1) megtakarítás (5) milliárd (1) MobilePay (1) netbank (2) nyeremény (1) nyugdíj (1) oba (1) oktatás (1) öngondoskodás (2) önkéntes pénztárak (1) PayPass (1) pénz (4) pénzfelvétel (1) pénzügyes (2) pénzügyi (2) pin (1) profit (1) részvény (1) sms (1) spórolás (1) sport (1) sportgazdaság (1) személyi (4) személyi hitel (1) szóló (1) tartós (1) telebank (2) THM (2) thm (1) tőke (1) törlesztés (5) tőzsde (3) trader (1) váltó (1) végtörlesztés (1) visszlízing (1) Címkefelhő