Amikor lehetőségünk van takarékoskodni, biztos sokunkban felmerül a kérdés, hogy a folyószámlán és a betétlekötésen túl milyen egyéb lehetőségünk van pénzünk fialtatására. Nos, a befektetési alapok választása jó megoldás lehet, ezeknek a megtakarítási formáknak a népszerűsége itthon is egyre nagyobb. Persze érdemes észben tartani, hogy a befektetési alapok esetén is igaz az az alapvető piaci szabály, hogy magasabb hozamot nagyobb kockázatvállalás mellett lehet elérni.
De mik is azok az alapok? Egyszerűen mondva a befektetési alapok a megtakarítók kisebb-nagyobb vagyonát gyűjtik össze. A több pénz, vagyis a nagyobb tőke a befektetéskor nagyobb előnyökkel jár, és az alapok ezt használják ki, hogy költséghatékony működéssel jellemzően magasabb hozamot érjenek el. Ezen felül a jelentősebb összeg lehetőséget teremt arra, hogy a kockázatokat megosszák. Ugyanis egy kisbefektető néhány százezer forintot nem tud egyszerre részvénybe, bankbetétbe, állampapírba fektetni, míg a befektetési szolgáltató egy nagyobb összegből már különböző befektetési portfoliókat tud létrehozni.
Amikor befektetési alapba fektetünk, akkor úgynevezett befektetési jegyet vásárolunk. Ezeknek a befektetési jegyeknek a visszaválthatósága szempontjából megkülönböztetünk nyílt- és zártvégű alapokat. Előbbi vonzereje, hogy azokat tulajdonosuk bármikor pénzre válthatja, és az addig összegyűlt hozamot megkapja. Az utóbbiak azonban határozott futamidejűek, s amíg ez az akár több éves időtartam le nem telik, a termékeket a kibocsátó általában nem vásárolja vissza. Ám így sem marad hoppon a tulajdonos, ha hirtelen pénzre van szüksége. Az alapkezelőknek ugyanis kötelező a nyilvános zártvégű alapokat bevezetni a tőzsdére, így azok is szabadon adhatóak-vehetőek.
Az izgalmasabb kérdés azonban az, hogy mibe fektetik pénzünket az egyes befektetési alapok. Ez ugyanis az alapja annak, hogy mennyire kockázatos az adott befektetés, s hogy mekkora hasznot remélhetünk.
A legbiztonságosabbnak a likviditási alapok tekinthetők, hiszen ezek rövid lejáratú bankbetéteket, kincstárjegyeket vásárolnak. A pénzpiaci alapok is hasonló politikát követnek, de az ő befektetéseik átlagos futamideje akár egy év is lehet. A kötvényalapok jellemzően állampapírokba és vállalati kötvényekbe fektetnek. A portfólióba vásárolt értékpapírok átlagos hátralévő futamideje 2 évtől indul és akár 5-6 év is lehet. Így ezen alapok esetén közepes kockázatvállalásról beszélhetünk. Az „alapok alapja” különböző alapok befektetési jegyeit tartalmazza, míg a legkockázatosabb befektetési jegy a részvényalap, amelyben jellemzően a világ tőzsdéire bevezetett társaságok részvényei találhatóak. Itt persze már tudatában kell lenni annak, hogy egy éven belül az alap árfolyama jelentősen emelkedhet vagy csökkenhet is, ezért ezen alapokat jellemzően hosszú távú (minimum 5 éves) befektetésekre ajánlják. Külön csoportot alkotnak az ingatlan alapok, amelyek ingatlanokba fektetnek.
A befektetési alapokba tett pénzünk hozama nem függ a megtakarított összeg nagyságától, kisebb és nagyobb összegekkel is azonos megtérülés érhető el. Az elért hasznot (hozamot) 16 százalékos kamatadó terheli, de az alapokat kínáló pénzügyi szolgáltatók számos pénzügyi megoldást kínálnak arra, hogy a megtakarítások adómentesek lehessenek. Ilyen például a tartós befektetési számla vagy a nyugdíj-előtakarékossági számla.
De ezekről majd egy későbbi alkalommal…
