Get Adobe Flash player

Mire is jók a bankok?

2010.11.02. 16:31 P. kisokos

Nagyon sokan valami misztikus, zárt világra gondolnak, amikor a bank szót hallják, pedig ha jobban belegondolunk, a bankok mára mindennapi életünk részévé váltak. Világuk pedig korántsem annyira misztikus, mint sokan gondolják, sőt. Egyébként már az elnevezésük is a nyitottságra, hétköznapiságra utal, ugyanis a bank szó az olasz „banca”-ból ered, ami eredetileg padot jelentett, és a középkori pénzváltó padokra utal. A középkor pénzemberei általában a tereken, egy padon ülve váltották a kereskedők különböző valutáit, vagyis mindenki számára jól látható, nyomon követhető volt a tevékenységük. A bankok működése természetesen ma sem rejtélyes, és érdemes számba venni mivel is foglalatoskodnak, miközben a pénzünket kezelik.

A bankoknak három különlegesen fontos szerepe is van. Először is összegyűjtik megtakarításainkat, így a pénzünk biztonságos helyre kerül, s még kamatozik is. Sokan tartanak attól, hogy vagyonuk elúszik, ha a bank esetleg csődbe megy, ám ez a félelem általában alaptalan. A bankokban tartott betétekre itthon ugyanis az Országos Betétbiztosítási Alap 13 millió forintig garanciát vállal.

Az összegyűjtött betétekből a pénzintézetek kölcsön is adnak azoknak, akik pénzszűkében vannak. A hitelnyújtás tehát a bankok másik alaptevékenysége. Nem bonyolult tehát a képlet: ha valakinek kölcsönre van szüksége, általában kevés sikerrel talál olyan partnert, aki képes egy nagyobb összeget adni. S ha mégis, a kölcsönt adók nem lehetnek biztosak abban, hogy a pénzüket időre visszakapják. Amikor a bankok hiteleket nyújtanak, a kockázatunkat (a vissza nem fizetés lehetőségét) is mérséklik, ugyanis olyan szakértői apparátust tartanak fenn, amely eldönti, hogy ki az, aki valóban hitelképes, vagyis vissza is fizeti a pénzt.

A harmadik, s talán a mindennapi életünket leggyakrabban érintő banki feladat, amellyel az átlagember nap, mint nap találkozhat a pénzforgalom lebonyolítása. Vagyis érkeztetik a számunkra utalt pénzeket, fizetéseket, ösztöndíjakat, teljesítik átutalásainkat, ha megbízást adunk rájuk. Egyszerűen fogalmazva mozgatják a pénzünket, vagy annak egy részét.

Napjainkban, ha készpénzre van szükségünk, leggyakrabban bankautomatából (ATM) veszünk fel pénzt, amelyet a bankok töltenek fel. Ám aki idegenkedik a szerkezetektől a bankfiókokban is készpénzhez juthat, amit a bankszámláján tartott egyenlegéből hívhat le. Sőt, aki halad a korral, akár az interneten, saját „netbankján” keresztül is utalhat pénzt, vagy kötheti le megtakarításait, vagyis még a legközelebbi fiókig sem kell elgyalogolni. A bankokban ezen felül valutát is vehetünk, illetve válthatunk át forintra. (Sokan összekeverik a valutát a devizával: a valuta maga a pénz fizikai valójában, a deviza pedig valamely külföldi ország pénzére szóló követelés).

A bankok tehát a mindennapi életünk részévé váltak, rengeteg van belőlük, és nekünk választani kell közöttük. Pórul járni pedig nyilván senki sem akar…

 

 

A választásnál természetesen fontos a szolgáltatások ára. Nem mindegy például, hogy mennyit kérnek el a számlánk vezetéséért, vagy egy átutalásért. Bankválasztás előtt érdemes átnézni, hogy mi mennyibe kerül, megfontolt döntéssel akár komoly összegek is megspórolhatók. A másik fontos szempont a kényelem: nem árt, ha lakásunkhoz vagy munkahelyükhöz közel esik egy bankfiók, vagy egy ATM. Aki persze otthonról, a fotelból szeretné bankügyeit intézni, annak mindegy, hogy a számlavezető bankjának hány fiókja van és hol, annál inkább fontos lehet a netbank vagy a telebank szolgáltatások minősége és ára. Érdemes tehát alaposan meggondolni, melyik bankot választjuk, és ne féljünk váltani, ha tartósan elégedetlenek vagyunk. A bankok ugyanis az ügyfélből élnek, vagyis belőlünk.

Oda kell menni, ahol a legjobb szolgáltatást kínálják a számunkra!

penzugyikisokos.hu

22 komment · 1 trackback

Címkék: bank hitel kölcsön atm betét

A bejegyzés trackback címe:

https://penzugyikisokos.blog.hu/api/trackback/id/tr732416471

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Minek nekem bank??? 2010.11.03. 13:19:54

Pénzügyi kisokos ihletett, hogy egy régebbi banki agyalásomat kiírjam magamból.Vállalkozások nagyon jól tudják, hogy milyen jó is ha az embernek van bankszámlája. Jól le lehet nyúlni. Hát akkor ne legyen. Ez tiszta eretnekség lenne. Azonnal bünti, kalo...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

kávéfüggö · http://www.ringkavezo.hu 2010.11.03. 10:17:07

Valóban vannak jó oldalai is a bankoknak.
Én szinte minden vásárlásomat kártyával intézek, csekkjeimet, átutalásaimat netbankon keresztül intézem, így kapom a nyugdíjam,mindezt havi 149 Ft-ért.
Hitelem nincs, én ezért nem is haragszom a bankokra.
A nyugdíjam mellett van passzív jövedelmem is, ami neked is lehet, ha elnézel ide :
www.ringkavezo.dxn.hu

Mr. Hilter 2010.11.03. 10:50:07

Mintha ez a bejegyzés keverné a kölcsön- és hitelügyleteket. Egyébként mi ez a sok rózsaszín és paszetellkék, meg a boldog ifjoncok? Ez valami bankos píárblog?

kicsinadal 2010.11.03. 11:09:02

@Mr. Hilter: Szponzorblog:) Egyébként a kölcsön és hitel végső soron nem ugyanaz?

manchu 2010.11.03. 11:09:32

Azt elfelejtetted megemlíteni, hogy a bankok teremtik a pénzt. Ha én beteszek 10 millió ft-ot, akkor annak az 5%-át kötelesek letétben elhelyezni, a maradék 95%-át kiadhatják hitelre akárkinek. Amit aztán valaki felvesz, és újra betesz a bankba, aminek a 95%-át megint kiadhatják hitelre. Az én 10 millió forintomból tehát nyugodtan csinálhatnak 100 milliót is akár, úgy hogy nincsen mögötte valódi pénz. A hitelt, amikor visszafizeti valaki, akkor az eredetileg teremtett pénzt a bankok eltüntetik, csak a kamatot tartják meg. Ebből következik, hogyha a bankok teremtik a pénzt, ami kiáramlik a világba, akkor miből fizetjük vajon a kamatot? Semmiből, csak úgy lehet fizetni, hogyha új hiteleket veszünk fel (ami még nagyobb adósságot gerjeszt), valamint kevesebbet költünk, elküldjük az alkalmazottainkat stb.
A rendszer úgy van felépítve, hogy a hiány mindig egyre több és több legyen, akármit is csinálunk, ezért teljesen mindegy, hogy a politikusok mit bohóckodnak a parlamentben (akiket egyébként a pénzemberek finanszíroznak, és csak azért vannak ott, hogy a rendszert fentartsák).

átlátó 2010.11.03. 11:35:39

Piramis játék ez, csak nem a Béla és a Jocó rakja össze a lépcsőházban.
Amúgy meg a pénz nálam van a legnagyobb biztonságban. És ezt komolyan gondolom.

P. kisokos 2010.11.03. 11:44:58

@manchu: Nos, igen a pénzteremtés. A világméretű összeesküvés elméletek mellőzésével: amióta bankok/pénzváltók vannak a földön, ez így működik. A politikusoknak nincs közük hozzá, ez a dolog már a lombard városállamokban is így működött a középkorban, amikor még Parlament sem volt:) A pénzteremtés lényege egészen pontosan egyébként az, hogy egy bank nyújthat egyszerűen úgy hitelt valamely ügyfelének, hogy a hitel összegével megnöveli annak nála vezetett folyószámláját. Ez a pénzteremtés mechanizmusa, s a gazdaságban lévő pénzkészlet zöme így keletkezik, azaz a bankok a náluk számlát vezetőknek rövid távú hiteleket nyújtanak, amelyek e hitelekből fedezik szükségleteik egy részét. A folyamat azonban véges, mivel a bankoknak tartalékot kell képezniük. A bank tehát nem köti le minden eszközét hitelek formájában, hanem azok egy részét olyan likvid eszközökben tartja, amelyekkel azonnal és teljes körűen fizetést teljesíthet. E tartalékok képzése nem egyszerűen a bankok belátásán múlik, az országok legtöbbjében a központi bank a betétek arányában szigorúan szabályozza a tartalékok minimális szintjét.

További részletek: www.tankonyvtar.hu/penzugy/bevezetes-monetaris-080904-21

will 2010.11.03. 12:07:14

@manchu: valaki túl sokat nézi a zeitgeist-ot...
a pénzteremtés és multiplikáció egy teljesen normális mechanizmusa a kapitalizmusnak, még ha ijesztő is az, hogy nincs meg mindenre a 100%-os fedezet.

egy hang 2010.11.03. 12:08:47

@manchu: ott a pont!
"Mivel a közvetítésre szolgáló eszköz - a pénz - forgatója értéket nem állít elő, jólétének tehát nem az értéktermelés az alapja, hanem az, amit a pénz szaporításával másoktól elvesz. A valódi értéket hordozó termékeket és szolgáltatásokat nem a pénzgazdaság, hanem a reálgazdaság - a fizikai termelőgazdaság és szolgáltató ágazatok együttese - állítja elő.
A pénz növekedését a kamat biztosítja. A kamat pedig akkor kikényszeríthető, ha a valódi értéket képviselő fizikai termékek és emberi szükségletet kielégítő szolgáltatások cseréjéhez szükséges jelet (az a jel a pénz) nem az állítja elő, aki a terméket és a szolgáltatást eloállítja, hanem valaki más. Mivel közvetítő jelek nélkül a gazdasági folyamatok elakadnak, ezért azok, akik megszerzik maguknak a jelek feletti uralmat, azok e jeleknek a használatáért kamatjáradék formájában sarcot követelhetnek maguknak az értékelőállító társaiktól."
Úgy is kifejezhetjük, hogy a kamatmechanizmusba elrejtve jogilag szabályozott lopás zajlik le!
A kamat is közpénz, mert olyan jövedelemből hasítják ki, amelyet a reálgazdaságban értéktermelő munkát végző állampolgárok állítanak elő. A közhatalom, az állam, adózás révén részesül ebből az értékből.A pénzvagyonosok szervezett magánhatalma pedig kamat formájában részesül belőle.
"Az összegyűjtött betétekből a pénzintézetek kölcsön is adnak azoknak, akik pénzszűkében vannak."- Kölcsönadás akkor ha valaki úgyszeret kölcsönadni, hogy a semmiér(azért a jelért, ami megjelenik a számlán)azért valódi értéket(zálogba a házat, autót, havi 300ezres fizetést, mindegy mit) ad. Ha belegondolna a paraszt, esze ágába se jutna. "Sokan összekeverik a valutát a devizával: a valuta maga a pénz fizikai valójában, a deviza pedig valamely külföldi ország pénzére szóló követelés" - haha aki ezt irta le kellene dobni a Tajgetoszról.

will 2010.11.03. 12:10:21

@Mr. Hilter: Erste indította, a főoldalon kiderül. Profibb, mint a korábbi haverkodós próbálkozás, azt még sokáig emlegetni fogják... :)

Mr. Hilter 2010.11.03. 12:34:17

@will: Hát, ez a dizájn is elég durva az ízlésemnek. Amelyik blog képes három boldogan vigyorgó, trendi kinézetű idió..., ö, kedves fiatal embert használni illusztrációnak, az egyéb gonoszségokra is képes. ;)

kicsinadal 2010.11.03. 12:43:36

@Mr. Hilter: Nem hinném, hogy lenne itt gonoszkodás, észosztás annál inkább. Úgyhogy a magam részéről sorba is állok:)

manchu 2010.11.03. 12:55:06

Akkor egyszerűbben.
Bemegyek hitelért a bankba. A bank azt mondja oké, itt van egy milla. Egy gombnyomással hozza létre a semmiből. Nem a már befektetett pénzekből! (gondolom senki nem találkozott még azzal, hogy van pl háza, de ennek ellenére a bank nem ad neki hitelt, mert már az összes ki van adva).
Tehát a bank létrehozza a semmiből az egy millát, majd visszavár 1millió 100e-t, amit ha én visszaviszek, az eredeti 1milliót egy gombnyomással meg is szűntetni. Magyarul nyert 100e ftot a semmiből. Mivel a pénzt a bankok teremtik (a MNB csak 2-3%-ot teremt), így felmerül a kérdés, honnan lesz az a 100e ft, amit vissza kell fizetnem? Ez a pénz nincs sehol. Csak újabb hitel útján lesz új pénz, ekkor azonban már mégtöbbet kell majd visszafizetni. Amit megint csak hitellel lehet megtenni, ami mégtöbb adósságot gerjeszt.

Az emberek akarnak dolgozni, emellett akarnak utakat, iskolákat, kórházakat. Csak a szereplők nem találnak egymásra, mert nincs elég pénz a rendszerben.
Ha az összes pénzt az állam teremtené (amit bármikor megtehetne), teszemazt úgy, hogy kórházat épít, és ezért fizet, akkor a rendszerbe bekerülő pénz mögött lenne érték (a kórház), ezáltal inflációt sem okozna. Ugyanis a bankok által termetett pénz mögött nincsen valódi érték, mivel egy gombnyomással teremtik a semmiből, ezért inflációt generál, tehát a mi pénzünk kevesebbet ér.

P. kisokos 2010.11.03. 13:23:20

@manchu: A pénzügyi közvetítő rendszer épp abban segít, hogy a szereplők "igényei" egymásra találjanak és kerüljön elég pénz a rendszerbe. Vagyis a pénzteremtés és annak kihelyezése két olyan funkció, aminek ellátása a pénzügyi közvetítő rendszer alapja. Ezeket a funkciókat bajosan láthatja el más szereplő, akár - az állam - megfelelő tudás, apparátus, képesség hiányában. Ez azt is jelenti egyébként, hogy a gazdasági prosperitás alapja egy jól működő pénzügyi közvetítő rendszer.

coeurace 2010.11.03. 13:39:58

@manchu: kissé zavaros az érvelésed! vegyük ki a bankot a tranzakcióból és tegyük fel, hogy Béla barátodtól kérsz kölcsön egy millát. Ha neki kell 1,1 millió Ft-ot visszaadni a végén, akkor honnan lesz a 100 eFt különbözet? A kamatnak ez a forrása nem létezik akkor, ha a banktól kaptad a pénzt?

Azt azért mindenki lássa be, hogy a pénz csak közvetítő eszköz, amiért árukat vehetünk. Ha kétszer annyi pénz van a gazdaságban, akkor sem lesz több áru. Tehát, ha te hitelt veszel fel és azt házra, autóra, kiskutyára költöd, az csak úgy lehetséges, ha valaki más ugyanakkor nem használja fel azt az erőforrást. (Gyk: nem veszi meg ugyanazt a házat, autót, kutyát.) Elméletileg mindannyian részt veszünk a termékek, szolgáltatások előállításában és amit együtt megtermelünk, azt tudjuk elfogyasztani. Ezeknek a termékeknek, szolgáltatásoknak az értéke kerül a szereplők zsebébe (fizetésként a munkavállalóhoz, adó formájában az államhoz, osztalékként a vállalatok tulajdonosaihoz). Utána eldönthetik, hogy mit szeretnének csinálni a rendelkezésükre álló pénzzel, mert az nem valószínű, hogy mindenki pont azt akarná fogyasztani amit épp termel. Pl. a tanár nem a saját óráinak hallgatásától fog jóllakni, de a cipész sem cipőt eszik, viszont a földműves meg nem sütőtökkel takarózik.

Persze vannak akik adott pillanatban többet szeretnének fogyasztani, mint ami nekik jutott a közös erőfeszítések eredményeként. Ezt azért tehetik meg, mert mások viszont nem akarják a teljes rájuk eső részt elfogyasztani. Persze azért, hogy ne most azonnal fogyasszak, kompenzációt várok. Ez a kompenzáció a kamat. Aki pedig azonnal szeretne fogyasztani a jövőbeni jövedelme terhére, az úgy fizeti ki a kamatot, hogy később kicsit kevesebbet fogyaszt majd. (Mondjuk most rögtön lesz plazmatévéje, de cserébe lemond jövőre 1,1 plazmatévényi fogyasztásról.)

Íme, a rendszer kamattal, de bank nélkül. A bank léte csak egyszerűsíti a folyamatokat. Abba most ne menjünk bele, hogy mi történik, ha nincs annyi pénz a bankban és te mégis hitelt kérsz, mert ha ez tömeges lesz, akkor elérkezünk az inflációhoz, ami a következő óra témája.

manchu 2010.11.03. 14:00:05

@coeurace: "Béla barátodtól kérsz kölcsön egy millát. Ha neki kell 1,1 millió Ft-ot visszaadni a végén, akkor honnan lesz a 100 eFt különbözet? A kamatnak ez a forrása nem létezik akkor, ha a banktól kaptad a pénzt?"

Béla barátom egymilliója ez esetben már benne van a pénzrendszerben, és ott is marad. A bank azonban a semmiből csinálja az 1 millát, nem a béla pénzéből (a közhiedelemmel ellentétben), és mikor visszafizetem a kölcsönt, az egymilliót eltünteti. Így csak a 100e ft mínusz marad. Ez olyan mintha én mint béla úgy adnék neked kölcsön egymilliót, hogy nekem az nincs is a birtokomban! (mivel a semmiből hozom létre és visszafizetéskor el is tűntetem a rendszerből)

egy hang 2010.11.03. 14:46:13

@coeurace: közvetitő eszköz. Persze, annak kéne lennie. Csak hogy az összes áru felett áll. Miért? Mert nem csak hogy nem romlik, mint a paradicsom, hanem idővel még nyer is rajta a banktulajdonos. Vagyis amig a paraszt dolgozik, és termel, és ezt újra elosztja más, mert be kell cserélnie pénzre vagy másra a paradicsomot ha nem akarja hogy megrohadjon, addig a bankár nem csak hogy nem dolgozik, hanem ha ő nem kapja meg a 3% uzsorát, akkor vissza is tartja a gazdaságtól a pénzét, megbénitva az árucserét, és tönkretéve a parasztot is, meg a másikat is aki ezt meg akarná venni! Erre többek közt Arisztotelész is rájött, és megkülönböztette a krematisztikát az ökonómiától. A krematiszika uralkodik ma, azaz profitorientáltság. Pénzből lehet kevés vagy sok, de elég sosem. És kijelentette, mint ahogy Marx is a Tőke 168.oldalán hogy addig nem lehet igazságos az elosztás és nem lehet emberbarát egy társadalom, amig kamatmechanizmus működik benne. Ezt nem tanitják semmilyen egyetemen, mert ott egy állásra készitenek fel, nem pedig gondolkodni tanitanak(legalábbis közgáz esetében). A többi példád sántit.

coeurace 2010.11.03. 15:24:16

@manchu: Még mindig nem érted! Azt próáltam érzékeltetni, hogy a bank egymilliója pontosan ugyanúgy kell, hogy létezzen áru formájában, mint Béla barátod pénze, különben nem tudsz rajta venni semmit.

Amit te javasolt az a banki pénzteremtés kiváltása jegybanki pénzteremtéssel, de a kettő végeredményben azonos. Példával is tudom szemléltetni:

"A" gazdaságban a bank nem teremthet pénzt, csak a jegybank által kinyomtatott pénz adható kölcsön. Ekkor a megtermelt áruk és szolgáltatások értékének pontosan megfelelő mennyiségű pénzt nyomtat ki a jegybank (magyar GDP 2009: 26,000 milliárd Ft). Ebből Bélának 1 millió Ft-tal több van, mint amit el szertne fogyasztani 2010-ben, ezért beviszi a bankba. A bank neked ezt kölcsön adja 10%-os kamatra. Így te a megtermelt dolgokból 1 millió Ft-tal többet fogyaszthatsz, mint ami normális esetben jutna. Ezt természetesen Béla nem fogyasztja el, így jut neked!
2011-ben vissza kell fizetned a kölcsönt, azaz az akkor neked jutó dolgok helyett 1,1 millió Ft értékkel kevesebbet fogyasztasz és az 1,1 millió Ft-ot beviszed a bankba, aki ebből 1,05 milliót kifizet Bélának (ha épp el akarja költeni), 50 ezer Ft-ot pedig kifizet a saját dolgozóinak, tulajdonosainak, szállítóinak valamilyen elosztásban.

"B" gazdaságban ugyanez történik, de a jegybank nem nyomtatja ki a 26,000 milliárd Ft-ot, hanem csak 2,600 milliárd-ot (sőt annak egy részét is csak számítógépen hozza létre). Ebben a gazdaságban az a szabály, hogy a bankok kölcsönadhatják a pénzt anélkül, hogy fizikailag mozgatnák, így pénzt teremthetnek, de minden betét után 10%-ot be kell tenniük a jegybankba biztosítékként. Ebből matematikai módszerekkel kiszámítható, hogy a bankok pontosan 10-szer annyi betétet tudnak létrehozni, mint amennyi pénzt a jegybank eredetileg "nyomtatott" (pontosabban létrehozott). Ebben a gazdaságban is 26,000 milliárd Ft lesz a pénzrendszerben, csak ezt nem nyomtatta ki a jegybank. Itt is igaz lesz, hogy a hitelt elköltő emberekkel szemben ott áll a másik oldalon Béla aki a betétet betette a bankba és aki ezért jövőre kamatot vár. Itt is a jövő évben termelt rád jutó összegből fogod visszafizetni a kölcsön összegét és a kamatot.

Mi a különbség a két eset között? Azon kívül, hogy nagyon nehéz pontosan annyi pénzt nyomtatni, amennyire éppen szükség van, hiszen az országban megtermelt dolgok nehezen vehetők számba és pláne nehéz a termelést pontosan előrejelezni. Ráadásul a "B" gazdaságban ugyanúgy a jegybank dönti el a maximális pénzmennyiséget, mint az "A" esetben, csak nem kell macerásan kinyomtatni a sok papírt, ráadásul a pénz csak akkor jön létre, ha tényleg szükség van rá, azaz ha valaki beteszi a bankba és más hitelt vesz fel. Így a második eset sokkal rugalmasabban tud alkalmazkodni a tényleges gazdasági folyamatokhoz.

Végül: a bank a semmiből a "B" esetben sem tud létrehozni pénzt, hiszen minden hitellel szemben valakinek van betétje. Tudsz esetleg mutatni olyan esetet, ahol nincs betét a hitellel szemben és úgy "keletkezik" pénz?

coeurace 2010.11.03. 16:06:45

@egy hang: Ez a hozzászólás elég aggresszívre sikerült! Azt azért gyorsan tisztázzuk, hogy úgy nem lehet érdemi vitát folytatni, ha a másik szaktudását leértékeled. Elég furcsa nézet, hogy szerinted a gazdaság működéséről a közgazdászoknak (akik elvileg ezzel foglalkoznak) nem lehet fogalma, ezzel szemben magadat szakértőnek hiszed, pedig nem olvastad el a lenézett szakirodalmat. Bocsáss meg, a 1-2 könyv szelektív elolvasása az alapján, hogy kinek a nézete felel meg nem számít tudományos műveltségnek semmilyen témában.

Minden tiszteletem az ókori filozófusoké, de gyógyítani sem úgy próbálunk, hogy a jó és rossz nedveket elkülönítjük (szintén ókori filozófus javaslata). Így engedd meg a feltételezést, hogy Arisztotelész óta kicsit remélhetőleg fejlődött a tudásunk a gazdaságról. Ami Marx-ot illeti, filozófusként jelentős volt és történelmi hatása szintén, de gazdasági gondolatai finoman szólva is vitathatók. Azt is állította például, hogy csak a munka teremt értéket, így a földbérleti díj is kizsákmányolás. Ha neked van 1 hektár földed és azt valaki más műveli, akkor ugye te sem tartanál igényt semmi ellenszolgáltatásra?

Ami azt illeti, hogy a pénz az összes áru felett áll, ez részben igaz. Abban azért egyezzünk meg, hogy a modern pénz nem áru! Bizonyos funkciói vannak, ami miatt az áruk felett áll:
1. egységes értékmérő: mennyivel egyszerűbb lenne paradicsomban kifejezni mindennek az árát, nem?
2. tranzakciós eszköz: nem is beszélve arról, hogy milyen egyszerű lenne paradicsommal fizetni (bár rossz színházi előadások után részteljesítésként előfordul)
3. kincs képző: öööö...hát ahogy írtad is, a paradicsom megrohad a pénz meg nem. ez a nagy helyzet!
4. fizetési eszköz: ezt azért nem magyarázom, mert kb. a 2-es speciális esete, nincs jelentőssége a vita szempontjából.

A pénz azért van, hogy ezeket a funkciókat ellássa. Ha az állam pénzt nyomtat és az emberek nem teszik a bankba, akkor a bank ki is marad az egészből és nem kell kifizetni semmi kamatot. Igaz akkor a megtakarító emberek nem is kapnak kamatot, hacsak nem közvetlenül adják egymásnak kölcsön a pénzt. Mondjuk én személy szerint nem vagyok arra berendezkedve, hogy megállapítsam, hogy Józsi bácsi vissza fogja-e adni a pénzemet. Arra pláne nem, hogy ha esetleg mégse adja vissza akkor valahogy visszaszerezzem tőle. Másrészt, otthon a párnában tarthatom a pénzt, de akkor semmi kamatot nem kapok rá, sőt, ha az állam nyomtat még egy kicsit akkor az enyém akár kevesebbet is érhet jövőre...

Az a helyzet, hogy a modern pénzügyi rendszer egy nagyon bonyolult gépezet, ami elég jól meg tudja oldani azt a nehéz feladatot, hogy a gazdaság szereplőinek egymás közötti tranzakcióihoz mindig pont a megfelelő helyen, időben és mennyiségben rendelkezésre álljon a pénz funkcióit betöltő eszköz (legyen ez bankszámla pénz vagy papír alapú készpénz, esetleg érme). Egy ilyen bonyolult rendszert persze nem egyszerű átlátni és első ránézésre a laikusnak nem feltétlenül egyértelmű, hogy honnan jön és hova megy az érték, de ezért kell mélyebben tanulmányozni a közgazdaságtant.
Sajnálom, de szakmai háttér nélkül kiabálni ebben a kérdésben pont ugyanolyan káros, mint a tv-n keresztül operáló kuruzslók tevékenysége. Sőt, károsabb, mert sokkal több embert érint.

A sántító példáimra vonatkozó kedves megjegyzéseddel pedig nem tudok mit kezdeni konkrétumok híján.

manchu 2010.11.03. 16:17:26

Tudsz esetleg mutatni olyan esetet, ahol nincs betét a hitellel szemben és úgy "keletkezik" pénz?

Ha mindig lenne betét a hitellel szemben, tehát mindig csak annyit hiteleznének a bankok, amennyi pénz már betétként ott van, szerinted keletkezne új pénz?:D

A pénz adósságként, hitelként teremtődik.
A bank hitelt nyújt az államnak (állampapír vásárlás), vállalatoknak, magánszemélyeknek. Így keletkezik a pénz.
Tegyük fel hogy milliárdos vagyok, bankot csinálok. Van egymilliárd forint tőkém. Azt beteszem. Namost ennek az 5%-át kell letétben hagynom, a többi mehet ki hitelnek. Tehát 950 millió. Ezt valaki felveszi, és az egyszerűség kedvéért azt vegyük hogy az én bankomba teszi be. Akkor a 950 milliós betétnek az 5%át letétbe helyezem, és kb 900 milliót ismét kiadhatok mint hitel. Ez így megy szépen, míg a végén nem számolom ki, hogy mennyi pénz teremtődik, de több mint 10 milliárd. Abból az egy milliárdból. Így keletkezik a pénz. A trükk csak annyi, hogy ha mindenki szépen visszafizeti nekem az összes hitelét, akkor abban a pillanatban ahogy visszafizette, én azt megszüntetem, kivéve a kamatot. Mivel mindenkinek többet kell visszahozni, a végén sokkal több pénzem lesz mint az alap egymilliárd. És ha a bankokat egyben nézzük, tegyük fel pl hogy csak én vagyok mint bank, akkor honnan hozzák a kamatot az emberek vissza? Nemtudják, mert nincs annyi pénz a világon! Csak úgy tudják, hogyha újra hitelt vesznek fel tőlem. És ez így megy, amíg végül már akkora lesz az adósság hogy nem tudod elképzelni.
Összefoglalva, az esetek nagyon nagy részében a pénz úgy keletkezik, hogy amögött nincsen semmiféle valós betét, pusztán csak adósság. Mivel a pénzt adósságból teremtik, ebből következik, hogyha mindenki kifizetné az adósságát, egy forint sem lenne forgalomban.

" Azt próáltam érzékeltetni, hogy a bank egymilliója pontosan ugyanúgy kell, hogy létezzen áru formájában, mint Béla barátod pénze, különben nem tudsz rajta venni semmit."

Pont ez az átverés a dologban, mert a bank egymilliója nemhogy áru formájában nem létezik, sehogy nem létezik, csak adósság formájában.
Egyébként meg pl ott vannak a munkanélküliek, akiknek van árujuk (ők maguk), de nem létezik rá a pénz, ezért nem tudnak dolgozni.

manchu 2010.11.03. 16:43:51

"Ha az állam pénzt nyomtat és az emberek nem teszik a bankba, akkor a bank ki is marad az egészből és nem kell kifizetni semmi kamatot."

Az állam nem úgy csinál pénzt, hogy pénzt nyomtat, azt csak azért teszi, hogy legyen fizikailag is használható fizetőeszköz. A pénz nem így teremtődik, hanem úgy, hogy az állam hitelt vesz fel (értékpapírokat bocsájt ki), amire ígéretet tesz hogy majd visszafizeti (többet mint amennyit felvett).
Sokan azt hiszik hogy a pénz úgy keletkezik hogy kinyomtatják aztán ott van, vagy elektronikusan megteremtik. Ez nem így van, mindig úgy jön létre, hogy valaki hitelt vesz fel.

A magam részéről az értelmes és élvezetes vitatkozások híve vagyok, érdemes ezt a dolgot áttárgyalni, de példának okáért a pénzügyi kisokos még egy hozzászólásában sem cáfolt meg, hogy tudniillik nem is így keletkezik a pénz, vagy hogy a metódusok amiket le írtam fikciók lennének.

Egyébiránt a közgazdászok nagy része sem tudja ezt, ügyesen és okosan van kitalálva az oktatás, hogy ez a dolog el legyen fedve.

P. kisokos 2010.11.03. 17:03:05

@manchu: A pénz keletkezéséről pontosan ezt írtam: "A pénzteremtés lényege egészen pontosan egyébként az, hogy egy bank nyújthat egyszerűen úgy hitelt valamely ügyfelének, hogy a hitel összegével megnöveli annak nála vezetett folyószámláját. Ez a pénzteremtés mechanizmusa, s a gazdaságban lévő pénzkészlet zöme így keletkezik, azaz a bankok a náluk számlát vezetőknek rövid távú hiteleket nyújtanak, amelyek e hitelekből fedezik szükségleteik egy részét. A folyamat azonban véges, mivel a bankoknak tartalékot kell képezniük." Vagyis nem értem mit hiányolsz... A pénzügyi közvetítő rendszer funkcióit és szerepét illetően pedig elég világos, hogy két teljesen más világról beszélünk, de nem várd el, hogy utópiákról vitatkozzunk, miközben a fennálló rendszer legalapvetőbb működési elveit és évszázados gyakorlatát is megkérdőjelezed.

coeurace 2010.11.03. 17:57:55

@manchu: Hol is kezdjük, az elején a példáddal:
"Tegyük fel hogy milliárdos vagyok, bankot csinálok. Van egymilliárd forint tőkém. Azt beteszem. Namost ennek az 5%-át kell letétben hagynom, a többi mehet ki hitelnek. Tehát 950 millió. Ezt valaki felveszi, és az egyszerűség kedvéért azt vegyük hogy az én bankomba teszi be. Akkor a 950 milliós betétnek az 5%át letétbe helyezem, és kb 900 milliót ismét kiadhatok mint hitel."
A példa kicsit sánta, mert a milliárdos nem bankot csinál (akkor tőkeként tenné be a pénzt és tartalékolni sem kellene belőle). A példa alapján a milliárdos csak simán besétált a bankba és betette a pénzét. Utána a bank kihitelezte, a többi stimmel. Ha megállunk az idézet végén az egyszerűség érdekében, akkor pontosan hogyan is néz ki a dolog:
Milliárdos: 1 milliárd betét
Első hitelfelvevő: 950 millió betét
Második hitelfelvevő: 900 millió betét

Ezzel szemben áll a bank részéről:
950 millió hitel az első hiteles részére
900 millió hitel a második hiteles részére

Hol látsz itt olyan hitelt, amivel nem áll szemben betét?

Ha semmit nem csinálunk csak mindenki holnap szépen visszaviszi a pénzt, akkor valóban eltűnik az 1,850 millió hitel és az így keletkezett pénz, de hogyan is? A második hiteles kiveszi a 900 millió betétet és kifizeti a hitelt. Utána a második hiteles kiveszi a 950 milliót és visszafizeti a sajátját. Ezzel már tartalék sem kell és a bank vissza tudja adni a milliárdosnak az eredeti 1 milliárdot.

Reálisan persze ez egy év múlva történik meg. Addig ha semmit nem csinálunk a pénzzel, akkor tegyük fel, hogy a hitel 10%-on kamatozik az egy évre lekötött betét meg 5%-on. Így a második hiteles számláján 945 millió lesz, amihez még kell 45 millió, hogy kifizethesse a hitelét. Ebből a bank kifizeti az első hitelesnek a kamatos összeget 997,5 millió Ft-ot. Persze az első hiteles eddigre 1,045 millióval tartozik, azaz ő 47,5 millió Ft-ot fog befizetni a betéten felül. Ekkor a pénztárban lesz 1,045 millió Ft és a felszabadult tartalék: 100 millió, összesen 1,145 millió Ft. Ebből a millárdost illeti 1,050 millió. A banknál pedig 95 millió marad. Ennek a forrása a betétek és hitelek közötti kamatkülönbözet, azaz a 10% és az 5% közötti különbség. Ebből kell a banknak a saját dolgozóit, tulajdonosait és szállítóit kifizetni.

Persze, ha a hitelfelvevő a bankszámlán tartja a pénzt, akkor tényleg nem éri meg a dolog! Ugyanakkor miért venne fel hitelt valaki azért, hogy a számlán tartsa? Nyilván azért akarok felvenni 950 millió Ft-ot, mert valamire el akarom költeni. Ha ez a valami 10%-nál több jövedelmet termel nekem, akkor a banknak ki tudom fizetni a kamatot és még nekem is marad. (Ez mondjuk egy vállalati hitel lenne.)

Persze előfordul, hogy egyszerűen csak el akarom költeni a hitelt. Ha nem is 950 millió Ft-ot, de esetleg 950 ezer Ft-ot. Ekkor arra számítok, hogy a jövőre megkeresett fizetésemből majd vissza tudom fizetni az 1,045 ezer forintot. Ilyenkor annak érdekében, hogy már idén legyen egy használt autóm és ne csak jövőre bizony feláldozok 95 ezer forintnyi jövő évi jövedelmet. Alternatívaként össze is gyűjthetném a pénzt és akkor megspórolnám a kamatköltséget, de akkor csak jövőre utazhatnék autóval.

Én nem látok itt átverést!

Amire érdemes odafigyelned…

Tájékozódj!
Számolj!
Hasonlítsd össze az ajánlatokat!
Fontold meg őket!
Válassz tudatosan!
Változtass, ha nem vagy elégedett!

penzugyikisokos.hu

Facebook

Twitter

Friss topikok

Címkék

állampapír (1) atm (3) autó (1) bank (3) Bank (1) bankbetét (1) bankkártya (4) bankszámla (3) bérlet (1) beszedés (1) beszedési (1) betét (2) betétszámla (1) börze (1) bulechip (1) certifikát (1) család (1) csatornák (1) csoportos (2) Danks (1) daytrade (1) deviza (1) diákhitel (1) Diákhitel (1) diszkontkincstárjegy (1) divat (1) dollár (1) e-bankig (1) ebkm (1) egészség (1) elektronikus (1) előtörlesztés (1) Emese (1) erste (1) Erste (5) értékpapír (1) feltétel (1) fogyasztási (1) folyószámla (2) forint (1) futamidő (2) gazdaság (1) gépkocsi (1) hitel (11) hitelbiztosítás (1) hitelkártya (2) hitelkeret (1) hitelszámla (1) hozam (1) infláció (1) internet (1) játék (2) jelzálog (2) kamat (10) kamatmentes (1) keba (2) készpénz (2) kezelési (1) kincstárjegy (1) kisokos (1) kkv (1) kockázat (1) kód (1) kölcsön (4) költőpénz (1) költség (2) költségvetés (1) kötvény (2) küldetés (1) lakáshitel (3) lakástakarék (1) látra (1) lekötött (1) limit (1) lízing (1) maradványérték (1) MasterCard (1) megbízás (1) megtakarítás (5) milliárd (1) MobilePay (1) netbank (2) nyeremény (1) nyugdíj (1) oba (1) oktatás (1) öngondoskodás (2) önkéntes pénztárak (1) PayPass (1) pénz (4) pénzfelvétel (1) pénzügyes (2) pénzügyi (2) pin (1) profit (1) részvény (1) sms (1) spórolás (1) sport (1) sportgazdaság (1) személyi (4) személyi hitel (1) szóló (1) tartós (1) telebank (2) THM (2) thm (1) tőke (1) törlesztés (5) tőzsde (3) trader (1) váltó (1) végtörlesztés (1) visszlízing (1) Címkefelhő