Ki lehet a legjobb adós, akire legszívesebben bízzák a hitelezők a pénzüket? Természetesen az, aki rendszeresen, időre fizet, s fel sem merül, hogy megléphet a pénzzel, vagy letagadhatja a tartozást. Bármennyire is meglepő de nem sokáig kell keresgélni az ilyen partnert, hiszen ez maga az állam az, akinek bárki, bármikor kölcsönadhat.
Az államkötvények a legalapvetőbb befektetési eszközök és egyben a legbiztosabb befektetések is. Sokan talán azért félnek ettől a lehetőségtől, mert az állampapírt brókercégen keresztül vásárolják meg, s felmerül a kérdés, ki fizeti vissza a pénzt, ha a társaság netán csődbe megy. Csakhogy ettől nem kell félni, a brókercég csak közvetít, az igazi adós az államkincstár, az állam pedig garantálja a visszafizetést.
Aki állampapírt vásárol, nemcsak a legbiztosabb helyen tudhatja a pénzét, hanem egyben segíti is az országot, hiszen finanszírozza azt. Nem mindegy azonban, hogy mely papírok mellett döntünk. A diszkontkincstárjegyek a rövidebb lejáratú állampapírok, futamidejük 3, vagy 12 hónap. Mivel azonban a tulajdonosok szabadon adhatják-vehetik ezeket, tulajdonképpen a piacon szinte bármilyen egy évnél rövidebb lejáratú diszkontkincstárjegyhez hozzá lehet jutni. Különlegessége ennek a papírnak, hogy nem a szó szoros értelmében fizet kamatot, hanem úgynevezett diszkont áron kerül forgalomba így a legkisebb, 10 ezer forintos papírt nem névértéken, hanem ennél alacsonyabb áron lehet megvásárolni
A Magyar Államkötvény ezzel szemben egy egy évnél hosszabb futamidővel rendelkező, kamatozó állampapír. Mivel ez hosszabb távú befektetés, a mostanság forgó államkötvények évente egy alkalommal fizetnek bizonyos mértékű kamatot, majd lejáratkor tulajdonosa nemcsak az utolsó kamatot, de a teljes tőkét is visszakapja. Attól sem kell tartani, hogy ez a futamidő túl hosszú, hiszen az államkötvény is bármikor értékesíthető, ha tulajdonosának pénzre van szüksége.
Állampapírba fektetni azoknak előnyös, akik nem akarnak kockázatot vállalni, de pénzüket mindenképpen kamatoztatni szeretnék. Vásárláskor azonban nem árt figyelni arra, hogy mennyi időre tudjuk nélkülözni a pénzünket. Bár mindkét állampapír lejárat előtt értékesíthető, de hogy milyen áron azt az adott pillanatot jellemző piaci helyzet és a kamatszintek közvetlenül befolyásolják. Éppen ezért az sem kizárt, hogy a hozamok alakulása miatt csak árfolyamveszteséggel adhatunk túl a kötvényeken, ám ennek a kockázatnak a „másik oldala” lehetőséget is jelenthet, hiszen jó esetben árfolyamnyereség is elérhető a befektetéseken.
Hasonló befektetési forma a vállalati kötvény is, amely itthon jellemzően bankok által kibocsátott, forint alapú értékpapírokat jelent. Két leginkább hozzáférhető fajtája a banki kötvény és a jelzáloglevél. Előbbi talán praktikusan a bankbetéthez hasonlítható, vásárlója a kibocsátó bank kockázatát vállalja. A jelzáloglevél mögött pedig ingatlanfedezettel ellátott jelzáloghitel áll. Mivel ezek általában az állampapírokhoz képest nagyobb kockázattal bíró befektetések, az elvárható hozam is magasabb lehet. Ezek az értékpapírok is a forgalmazók által elérhető jegyzéseken, illetve úgynevezett aukciókon vásárolhatók meg, de a brókercégek is szívesen nyújtanak segítséget a papírok beszerzésében, a döntések megfontolásában.
